Rigai dóm
2025. július 13.
Riga
2025 nyarán jártam Lettországban, akkor látogattam meg a Rigai dómot.
Az épület a város egyik jelképe, az ország és az egész balti régió legnagyobb temploma. Állítólag 1211-ben tették le a templom alapkövét, építtetője a városalapító Buxthoeven püspök volt. A templom és a hozzá tartozó kolostor eredetileg a város falain kívül, egy kis magaslaton álltak. (Ma a templom az utcaszint alatt áll, mert a környező utcákat az árvízveszély miatt feltöltötték.) Az eredeti faépítményt váltotta a mostani templom, amelyben 1226-ban már zsinatot tartottak. A székesegyház több mint 300 évig a római katolikus egyházmegye központja volt, de 1525-ben a város áttért az evangélikus hitre, ezért innentől kezdve a templom is az evangélikus gyülekezetet szolgálta. A szovjet időkben az épület koncertteremként működött, az oltárt eltávolították, a padsorok pedig az orgona felé néztek.
A székesegyház legrégebbi részei a kórus és román stílusú kereszthajó. Az északi kapu, amely korábban a templom főbejárata volt, gótikus stílusú. A templom déli oldalán lévő kolostor kerengője szintén a 13. század elejéről származik. A toronyhoz eredetileg két tornyot terveztek, de végül csak egy épült meg, ami 1547-ben leégett, ezért 1595-ben emeltek egy újat, amely 140 méteres magasságával Riga legmagasabb templomtornya volt. A fából készült részek meggyengültek, ezért 1775-ben új, barokk stílusú toronysüveg készült. A jelenlegi torony már csak 90 méter magas, így csak a 3. legmagasabb a Szent Péter és a Szent Jakab templomok tornyai mögött. A templom eredeti belső tere 1524-ben áldozatul esett a reformáció képrombolóinak, ami megmaradt, azt az 1547-es tűz pusztította el. A jelenlegi templombelső manierista és barokk stílusú. A templom 6768 sípból álló orgonája elkészültkor, 1884-ben a legnagyobb volt a világon. (A felavatására Liszt Ferenc komponált zenét.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése