Tallinn Szentlélek

Szentlélek templom

Tallinn

2025. július 15.

2025 nyarán jártam Észtországban, akkor néztem meg a Szentlélek templomot.

Az egyszerű, kéthajós, gótikus stílusú templom építését az 1360-as években fejezték be, első írásos említése 1316-ból való. Ez az egyetlen 14. századi egyházi épület Tallinnban, amely eredeti formájában maradt meg. A belseje gazdagon díszített, oltárát a híres lübecki szobrász és festő, Bernt Notke készítette 1483-ban, ez Észtország egyik legértékesebb középkori műkincse. Az 1433-ban épült harangtorony is a legrégebbi az országban. És még egy leg: a főbejárat mellett elhelyezett kék és arany színekben pompázó óra a legrégebbi nyilvános óra Tallinnban, 1684-ben készítette Christian Ackermann, a város híres faszobrásza. 

A templom az észt kultúra történetében is fontos szerepet játszott: itt tartották az első észt istentiszteleteket. Johann Koell, a templom akkori lelkésze írta az első észt könyvet, az 1535-ben kiadott katekizmust.

A templom délről, a sikátorból

A templom homlokzata

A templom bejárata, fölötte az óra

A híres toronyóra

Bejárat

Főbejárat

Templombelső

A karzatra vezető lépcső

Főhajó

A híres oltár

Színes üvegablak

Festmények a karzat korlátján

Összetört harang

Szószék

Orgona

Modern üvegablak

A templom északról

Forrás: Szentlélek-templom (Tallinn) – Wikipédia

Tallinn Dóm

 Szűz Mária templom

(Dóm)

2025. július 14.

Tallinn

2025 nyarán jártam Észtországban, akkor néztem meg a dómot.

Az alapvetően gótikus stílusú Dóm az Észt Evangélikus Egyház fő temploma, ezt tartják az ország legrégebbi templomának. Az első fatemplomot ezen a helyen 1219-ben építették a dán hódítókkal érkezett lundi püspök kezdeményezésére. 1229-ben a Domonkos-rendi szerzetesek kolostort akartak építeni, ezért kőtemplom építésébe fogtak. A 14. században a dáok királyi templommá akarták kiépíteni, ezért egy királyi kápolnát és erkélyt is építettek hozzá. Mai, háromhajós formáját a 15. században kapta. Tornya 1684-ben egy tűzvészben elpusztult, ezt 1779-ben barokk stílusban építették újjá. A 20. század elejéig a templomot a német gyülekezet használta, de 1921-ben Kukk észt püspök püspöki székhellyé akarta tenni. A vita végül úgy végződött, hogy a dóm állami felügyelet alá került. 

A templom belsejének kialakítása barokk stílusú, egyedülálló fából faragott címergyűjteménnyel rendelkezik, amely 107, az Észtországi Lovagrendbe tartozó nemesi család címerét tartalmazza. (A legrégebbi 1686-ból származik.) A 13-18. század között a tallinni főnemesség kedvelt temetkezési helye volt a templom, amelyben több kőszarkofág található. Itt nyugszik többek között von Krusenstern is, a balti német felfedező, aki 1806-ban elsőként hajózta körbe a földet orosz zászló alatt. (Az expedicióhoz tartozott a Néva nevű hajó is.)

A templomba lépve Otto Johann Thuve sírjának a fedőlapjára lépünk, a lovagot Tallinn Don Juanjaként is ismerték. Ő maga kérte, hogy ezen a helyen temessék el, ha a betérők rálépnek, azzal eltörlik a bűneit.

A templom délről

Templombelső

Címerek a falon

Főoltár

Orgona

Címerek

Színes fakorlát

Krusenstern sírja

Thuve lovag sírja

A karzatra vezető lépcső

Forrás: Szűz Mária-templom (Tallinn) – Wikipédia