A Hajnal-kapu kápolnája
Vilnius
2025. július 9.
A Hajnal-kapu a Vilnius óvárosát körülvevő falrendszer részeként épült 1503 és 1522 között, a város 9 kapuja közül ez az egy maradt meg. Már a kapu építésekor kialakítottak a kapu felett egy fából készült kápolnát, amelyet a 17. században kőből újjáépítettek. A ma is látható kápolna 1715-bn épült (legalábbis az információs tábla szerint), majd 1799-ben alakították át klasszicista stílusban. A kapu emeletén található kápolna Szűz Mária egy híres ikonjának is helyet ad, amelyet 1600 és 1625 között készítettek, tölgyfa alapra, olajfestékkel. A kép készítője ismeretlen. Művészettörténeti érdekesség, hogy Máriát Jézus nélkül ábrázolja, ez abban a korban nem volt szokásos. Az ikon "Vilnius-i Madonna" néven a város jelképe lett, római katolikus és ortodox hívők ezrei zarándokoltak a képhez a szomszédos országokból is. A karmelita apácák birtokában lévő festményt a 17. század közepétől csodatévőként tisztelték. A 18. század elején aranyozott bádoglemezzel vonták be, melyet virágokkal díszítettek. A kép alsó felén ezüst félhold látható (ez a világmindenségre utal), a Mária fején lévő két korona pedig a pápák által történt 1927-es és 1993-as megkoronázásra utal. A kép másolata a világ számos pontján megtalálható, többek között a római Szent Péter-bazilikában is. A gdanski Szűz Mária templomot is a Hajnal-kapu Máriájának szentelték. A szentkép az egyházak közötti megbékélésben is fontos szerepet tölt be.
Kilátás a kápolnából
A karmelita kolostor kertje
Balra a kolostor
Lefelé a lépcsőn
Forrás: Hajnal-kapu – Wikipédia
