Szent Vitus székesegyház
Prága
2022. április 15.
2022-ben a tavaszi szünetben látogattunk Prágába, ekkor néztük meg a Szent Vitus székesegyházat. Ez Csehország legfontosabb temploma, a prágai érsek székhelye. Helyén egy 925-ben épült korai román stílusú körtemplom állt, amely akkor Közép-Európa legnagyobb rotundája volt. 1060-ban egy nagyobb, háromhajós, kéttornyú bazilikát építettek a helyén, majd 1344-ben kezdték el a ma is látható székesegyház építését gótikus stílusban. A francia, majd több német építész által irányított építési munkálatokat végül a 15. század húszas éveiben kitört huszita háborúk szakították félbe. 1541-ben tűzvész pusztított, 1620-ban a kálvinisták kifosztották, majd megtámadták a poroszok, 1760-ban pedig egy villám lerombolta a tornyát. Csak 1872-ben kezdődtek újra a munkálatok, majd (csaknem 600 évvel az építkezés megkezdése után) 1929-ben szentelték fel a katedrálist, de még ekkor sem volt teljesen készen a belső berendezés. Mivel ilyen hosszú ideig épült, természetes, hogy keverednek benne a különböző építészeti stílusok, jól megférnek egymás mellett a gótikus kápolnák, reneszánsz erkélyek, a barokk hagymakupola és Alfons Mucha 20. századi gyönyörű üvegablakai.
A székesegyház belső tere 124 méter hosszú, 33 méter magas, a kereszthajó legszélesebb pontján 60 méter széles. A hatalmas üvegablakain keresztül 14 méter magasról szűrődik be a fény. A nyugati oldal rózsaablaka 27.000 üvegdarabból áll, és a Teremtés jeleneteit ábrázolja.
A templomban van Szent Adalbert és Nepomuki Szent János síremléke, (az utóbbi Fischer von Erlach ezüstből készült alkotása a 18. századból), valamint a Habsburg királyi család hófehér márványból készült mauzóleuma. A székesegyházban összesen 21 kápolna van, mindegyik egyedi díszítéssel, az egyikben egy Caravaggio-festmény, egy másikban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem sírja. A leghíresebb a Szent Vencel kápolna, melynek freskói az 1370-es években készültek. Itt nyugszanak Csehország védőszentjének, Vencel hercegnek a földi maradványai, éppen azon a helyen, ahová az eredetileg itt állt körtemplomban elhantolták őket.
A templomba két bejáraton keresztül juthatunk be, az eredeti, déli kapun (Aranykapu), amelyet az 1370-es években készült, több millió üveg- és kődarabból álló velencei mozaik díszít, valamint a nyugati homlokzat bronzkapuin keresztül.
A székesegyházat tulajdonképpen kétszer néztük meg, egyszer még délelőtt 10-kor, de akkor még nem volt jegyünk, így csak bekukkantottunk az előtérbe, aztán pedig délután 2-kor, addigra megvettük a kombinált jegyet a várba, amivel a székesegyházon kívül a Régi királyi palotát, a Szent György templomot és az Arany utcácskát is meg tudtuk nézni.
Szent György tér
A Szent Vitus Székesegyház keleti oldala
A székesegyházat és a Királyi palotát összekötő Régi folyosó
Déli homlokzat a velencei mozaikkal
Nagytorony
A székesegyház előtt a Régi préposti ház
A préposti ház sarka
A székesegyház nyugati homlokzata
A székesegyház főhajója
Színes üvegablakok
Szent Adalbert síremléke
Timi fotóz
Alfons Mucha modern üvegablakai
Díszes kapu
Nepomuki Szent János ezüst síremléke
A Habsburg mauzóleum
Szent Vencel kápolna
A nyugati homlokzat bejárata
Forrás:
